zoli nagykanizsaKátai Zoltán

“Gyermekkoromban kezdett, különböző zenei stúdiumok után 1983 óta hivatásszerűen zenélek, énekelek, 11 évet töltöttem a Mákvirág népzenei együttesben. Velük a nagyvilágot, Dinnyés Józseffel Magyarországot jártam; muzsikáltam Kecskés Andrással, Kobzos Kiss Tamással. A zenén keresztül jó barátságba kerültem Sebő Ferenccel, Cseh Tamással, a Kaláka Együttessel, verséneklőkkel, utcaszínházi csepürágókkal, népzenészekkel és néhány fiatal énekmondóval.”

“Szerencsés vagyok, mert a kedvenc időtöltésem egyben foglalkozásom is: a históriás énekek és a reneszánsz magyar dal. Gitáron, kobzon, kontrán, lanton, fidulán magam tanultam, bár mindíg akadtak segítő jóbarátok.”

Hangszereim:

Lant

Közép-ázsiai eredetű húros, pengetős hangszer. Arab közvetítéssel (valószínüleg valamelyik 9.-10. századbeli invázió alkalmából) kerülhetett Európába. Először a spanyolok vették át, innen került Frankhonba, majd Itáliába, illetve terjedt el az egész kontinensen. A hangszer neve arabul “ud”, határozott névelővel “al’ud”, ebből lett a spanyol “laud” szó. (A mai “ud” nem azonos a régebbi korok arab lantjával.) A nyak csak a 15. században különült el a korpusztól, ekkor jelentek meg rajta az érintők is. A korpusznak mindíg van középső rozettája. A húrok száma változó: a 14. században 6, 7 és 8 (utóbbi valószínüleg 4 húrpár). A 15. században a 9 húros a leggyakoribb, a legmagasabb húr egymagában áll, a többi párban. A középkori lant nem akkordhangszer volt, mint a 16. századi utóda, hanem rendszerint egy többszólamú kompozíció valamelyik szólamát adták elő rajta. Igen gyakran plektrummal (pl. tollal) pengették. A 16. században emelkedik a húrpárokok száma (6, 7, 8, stb.), és háttérbe szorul a plektrumhasználat.

Fidula

Közép-ázsiai eredetű vonós hangszer. A 10.-12. században kétféle formában létezett: palack, illetve körte alakú korpusszal. (Előbbi “leszármazottai” ma pl. Grúziában “élnek”, utóbbié pl. Bulgáriában.) A 12.-15. században továbbfejlődött: a nyak elkülönűlt a korpusztól, és az egy darabból kivájt korpuszt felváltotta a kávás építési mód. A 16. század negyvenes éveiben igen gyorsan eltűnt a korábbi templomi hangszer a műzenei gyakorlatból, és a népzenébe “szorult” vissza.

Koboz

Nagyon nehezen azonosítható eredetű pengetős hangszer. Európában, Ázsiában (még Távol-Keleten is) ismert, elterjedt instrumentum. A moldvai csángómagyarok által ma is használt koboz első leírását Orbán Balázs adta (1873.).

Műsorok

Magiar História

a./ Históriás énekek, dalok a XVI. – XVII. századból ismert és ismeretlen szerzőktől (pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Wathay Ferenc, Szenczi Molnár Albert) történelmünk nagy alakjairól (Szent István, Szent László, Hunyadi János, Zrinyi Miklós, Báthory Gábor), és nagy eseményeiről (honfoglalás, török hódítás), de szerepelnek a műsorban moralizáló dalok és zsoltárfordítások is. (60-90′ /ének, lant, koboz, fidula)

b./ Az összeállítás hasznos segítője a magyar irodalom és történelem tanításának az általános iskolák 6., illetve a középiskolák 2. osztályától, de felhasználható a tanító-, és tanárképző főiskolák magyar irodalom, történelem és ének-zene szakos képzésében is (Igény szerinti időtartam /ének, lant, koboz, fidula)(Ún.: rendhagyó óra!)

Muzsikáló Erato (avagy: szexus a folklórban)

Pajzán epigrammák, obszcén és “pornográf” dalok, erotikus népmesék és történetek a Vajdaságból és Erdélyből, Janus Pannoniustól a bakanótákig, Pálóczi Horváth Ádámtól Bartók Béla népdalgyűjtéséig. (60′ /ének, gitár, citera, kontra, koboz, fidula – Csak 18 éven felülieknek!)

Többrendbeli Énekek

XVI. – XVII. századbeli énekek. (Magyar Énekmondók – Kátai Zoltán, Róka Szabolcs) (90′ / ének, lant, koboz, fidula, ud)

Borivóknak való

Borról és borivókról szóló énekek a XVI. – XVIII. századból. Róka Szabolccsal közös műsor. (60′ / ének, lant, koboz, fidula, ud)

Jelentem versben mesémet

Emlékműsor Báró Gyarmati Balassa Bálint, és a XVI.század katonaköltőinek (Tinódi,Wathay) tiszteletére. Szerelem, vitézség, hit a Balassi-énekekben.(kb. másfél óra / ének, lant, koboz)(Igény szerint Róka Szabolccsal közösen)

Alkalmi műsorok

Nemzeti és szakrális ünnepeink alkalmára (Március 15., Augusztus 20., Október 23., Advent, Karácsony, Húsvét), Költészet Napjára, Szüretre, stb.

Kátai – Krónika

Énekelt történelem a honfoglalástól az aradi vértanúkig. A Hangzó Helikon sorozatban megjelent lemez élő előadása (kb. másfél óra / ének, lant, koboz, fidula).

© Erdélyi Református Egyházkerület 2016

Kövessen minket: