A Magyar Református Egyház tagjai, akik 2016. május 22-én Isten nevében Kolozsváron gyűltek egybe a Kárpát-medence 65 egyházmegyéjéből, a következő Nyilatkozatot tették embertársaik és Isten előtt a Farkas utcai templomban:

A Magyar Református Egyház Isten iránti hálával és örvendező szívvel vallja meg, hogy Isten örök végzésének és különös szeretetének tulajdonítja azt, hogy annyi súlyos próba, vész, szenvedés és kísértés között is fenntartotta a Magyar Református Egyházat, s tagjainak erőt adott, hogy kijelentését tudakozzák, és akaratát híven szolgálják. Az apostollal együtt valljuk: „Istennek nemzetsége vagyunk” (ApCsel 19,27).

DSC_9201_kissgabor

A Református Egység Napján összegyűlt tagok, a távollévőkkel együtt, bizonyságot teszünk arról, hogy e világban való életünket úgy tekintjük, mint Isten földi egyházának építésére és szolgálatára rendelt időt, Isten szolgálatára szabott őrhelyet. Bizonyságot teszünk, hogy valamennyi keresztyén ember, mint őrálló, Istennek tartozó felelősséggel és hűséggel őrködik a maga helyén – a családban, a gyülekezetben, a mindennapi szolgálatban –, és mindenkor készen áll, hogy meghallja az Úr szavát: inteni a hitetlent, hogy megtérjen gonosz útjáról, biztatni a hívőt, hogy félelem és aggodalom nélkül haladjon az Úr útján (Ez 3,17–19).

Hálával jelentjük ki, hogy Isten nagyságos akaratának és irgalma ajándékaként a jövő évben 500 éves protestantizmus és a 450 éves Magyar Református Egyház tagjai lehetünk; ugyanakkor engedelmes szívvel és örömmel valljuk és vállaljuk mindazokat a feladatokat és szolgálatokat, amelyek ebben a nagy és szent közösségben reánk várnak. Tevékeny tagjai kívánunk lenni a belmissziós szövetségeknek, a szeretetszövetségeknek és mindazoknak az egyházi szolgálatoknak, amelyek Isten magyar anyanyelvű egyházát hívattak építeni, embertársaink előmenetelét és Isten dicsőségét szolgálják.

Nyilvánosan megvalljuk, hogy mint a református egyház Európa közép-keleti tájékán élő magyar része, a Krisztus királyi dicsőségét tükrözve, az ő keresztjét hittel és a győzelem reménységével hordozva, mindig készen állunk az egy anyanyelvet beszélő nemzet szolgálatára, és közel félévezredes hagyományai szerint abban soha el nem fáradunk.

A Magyar Református Egyház Kolozsváron megjelent tagjai és mindazok, akik velünk együtt magyarul esküsznek az Örökkévalóra, kijelentjük, hogy Isten Igéje által építeni kívánjuk a keresztyén egységet, oltalmazni a társadalmi békességet, megvédeni Európában és a világban a keresztyén értékeket. Kijelentjük és a Szentírás alapján hittel valljuk, hogy a teremtett és megváltott élet Istené, az ember neki tartozik azzal, hogy testét, lelkét tisztán őrizze meg. Valamennyi kortársunkkal szolidaritást vállalva hirdetjük Isten kegyelmét, a megtérés evangéliumát és az újrakezdés lehetőségét, amelyet mind egyéni, mind közösségi életünk erkölcsi megújulása egyetlen lehetőségének tekintünk.

Kijelentjük, hogy szilárdan hiszünk Istenben, aki az ő református egyházát dicsőségének, győzelmének és megváltó tettének színhelyévé tette, így az ő református magyar népét is; és azt a seregét soha el nem hagyja. Hiszünk abban, hogy a keresztyén Európa és a magyar nemzet jövendője az Isten kezében van, s ebben a kézben jó helyen van. Nem félünk, és nem kételkedünk, ellenben hiszünk és bízunk abban, hogy az az Isten, aki annyi vészes helyzetből szabadított ki, szép és boldog jövendőt ad a keresztyénségnek, az európai embernek és magyar református egyházunknak. Addig is így imádkozunk a zsoltáríróval: „Hozd vissza Uram, a mi foglyainkat…” (Zsolt 126,4).

A Magyar Református Egyház 2016. május 22-én összegyűlt képviselői ezt az ünnepélyes nyilatkozatot, az ebben foglalt hitvallást, ígéretet és bizonyságtételt magukénak vallják és egyhangúan kijelentik, hogy azt elfogadják.